TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK

Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció

teljes cikk

Absztrakt:

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása.

Beyond the Scope of Design thinking: DesignCommunication

link

Abstract:

Design thinking as an everyday tool in managerial practice provides a systematic framework for generating new and creative ideas, therefore opening up the practice of design not only to designers (educated in art schools) but anyone who intends to create something with a purpose in an organization. The purpose of current paper is to enrich the design-related academic and managerial discussion with the concept and methodology of designcommunication, DIS.CO, which provides an intuitive and emphatic frame of thought for solving open, ill-structured problems. Designcommunication = communication integrated into development. The authors use the compound noun ‘design communication’ as ‘designcommunication’ written in one word as by DESIGNCOMMUNICATION they want to refer to the phenomenon: ‘communication integrated into development.’ Designcommunication is not merely a function or a form, but it is also content, message, style and culture together. It is an approach that strives to connect design, everyday economies, strategic communication and their real status. Communication in this form is not an additional frippery, but communication is created simultaneously with research and problem solving and is coded into the development of the given product, service or process. While thinking implies a conscious human activity to solve, interpret things around us, communication is an evolutionary necessity – which immediately describes a core difference and relation of design thinking and designcommunication.

Úgy, mint a nagyok! Kreatív workshop általános iskolásoknak

teljes cikk

Absztrakt:

Tanulmányunkban a designkommunikáció módszertanára építő és a wikinómia eszközkészletét felhasználó „Az otthonom jobbá tételére vállalkozom” saját fejlesztésű kreatív oktatásmódszertani eszköz kerül bemuta-tásra. A workshop kifejlesztése során a cél egy olyan a zárt iskolai keretrendszerbe integrálható oktatásmód-szertani eszköz megalkotása volt, mely kreativitást fejleszt, közösséget formál, és folyamatos visszajelzést nyújt a pedagógusoknak, diákoknak. Tanulmányunkban először a kooperációra építő, azt aktívan használó az oktatást fejleszteni hivatott módszertanok kerülnek ismertetésre, kiemelt hangsúlyt fektetve azok csoportmun-kára építő jellegére. Részletesen ismertetjük a problémaalapú tanulásban rejlő lehetőségeket, mely az általunk fejlesztett workshop kiindulópontja volt. Bemutatásra a wikinómia mint tömeges együttműködés és a hozzá kapcsolódó oktatási lehetőségek, valamint ismertetésre kerül a fejlesztésünk alapját jelentő designkommu-nikáció kreatív tervezői módszertana. A tanulmány záró szakaszában a részvételi akciókutatás és a reflexiók narratív elemzésének módszertanát alkalmazva ismertetjük a workshop pontos menetét az oktatási termékünk pilot projektjei egyikének eredményeit. A Veszprém megyében megvalósult kutatás legfontosabb eredménye a közösség együttalkotásán keresztül megvalósult kohéziós erő és annak közösségformáló ereje, a termékterve-zés hozzáadott értékét jelentő sikerélmény, valamint a módszerben rejlő tanulási potenciál.egyikének eredményeit. A Veszprém megyében megvalósult kutatás legfontosabb eredménye a közösség együttalkotásán keresztül megvalósult kohéziós erő és annak közösségformáló ereje, a termékterve-zés hozzáadott értékét jelentő sikerélmény, valamint a módszerben rejlő tanulási potenciál.

A hála kommunikációs és gazdasági megközelítései

teljes cikk

A cikk a hála kettős természetéből kiindulva keres választ olyan kérdésekre, hogy milyen következménye van annak, ha a hálát pénzre váltják, vagy mikor működik hatásosan a hála a csere és az ajándék működési elvei között. A hála kinyilvánítása erős, bár meglehetősen keveset használt kommunikációs eszköz, amely képes erősíteni és építeni a kapcsolatokat. A hálátlanság az anyagiasságra vezethető vissza, és könnyen kiválthatja a Diderot hatást, aminek következtében mind az ajándékot elfogadó otthona, mind pedig a személyisége sérülhet. Az immateriális tiszta ajándékok olyan hajtóerők is lehetnek, amelyek megmozgatják a kulturális és társas kapcsolatokat vagy az ötletek kula körét. A gazdasági cseremodell eredménytelennek bizonyul a társas cseremodellhez képest. Míg a gazdásági cserében a hála szerepe kényszerített és a lekötelezettséget erősíti, addig a társas cserében szívből jön és az együttműködést erősíti.

A designkommunikáció antropológiai megközelítése: a kreatív alkotói kapcsolatteremtés rítusa

teljes cikk

A designkommunikáció1 – röviden DIS.CO, ami a design és a kommunikáció szavak összevonásából született – olyan egyedi gondolkodásmód, ami a megfelelő viszonyrendszerben felállított kérdésfelvetésekkel mindenki számára elérhető intuitív és empátiára építő integrált alkotói látásmódot biztosít. A design általánosan a tervezőművészetet, a kreatív tervezést és az alkotói magatartást jelenti2 – ez pedig mára az üzleti tervezésnek is szerves része, miképp a design thinking (designgondolkodás)3 módszer (vö. pl. Brown 2008) térhódítása sem véletlen. Ez ugyanis egy olyan emberközpontú megközelítés, ami a tervezői eszköztárat használja arra, hogy alkalmazói az emberi szükségleteket, a technológiai lehetőségeket és az üzleti siker kritériumait integrálják a stratégia-, a szervezet- és a termékfejlesztésbe (vö. Brown 2008). Hiszen ha a (vállalat)vezetők úgy közelítenének meg egy-egy problémát, ahogy a designerek (tervezők) teszik, akkor az egyes termékek, szolgáltatások vagy épp (munka)folyamatok nem csupán funkcionálisak lennének, de a társadalom számára is hosszan tartó értékeket hoznának létre (Boland és Collopy 2004: xi). A design számunkra azt jelenti, hogy valami hasznosat alkotunk, hozunk létre. A designkommunikáció – a design thinking egyik kortárs alternatívája, mondhatni „kihívója” – olyan sajátos látásmód, ahol a problémakereséssel majd -megoldással együtt szü le1 A designkommunikáció fogalmát bevezető tanulmány a Széchenyi 2020 program EFOP-3.6.1-16-2016-00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán” című európai uniós projektje keretében készült el. 2 „Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet, nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges – nem azzal, hogy mi van, hanem azzal, hogy mi lehet – röviden: a designnal” (Herbert Simon 1996: xii). 3 A hétköznapi szakmai beszédben általában az angol kifejezés használatos, a továbbiakban – ahol szükséges – mi is a design thinking szóösszetételt alkalmazzuk. DOI: 10.32564/106–107.14 234 replika tik meg a „kommunikáció” és kódolódik a létrehozott termékbe, szolgáltatásba vagy éppen eljárásba (vö. Cosovan és Horváth 2016). A kommunikáció azonban egyszersmind egy ter vezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtési rítusként is felfogható. Tanulmányunkban ezen „fejlesztésbe integrált kommunikációs eljárás”4 működését mutatjuk be, méghozzá az antropológus, Victor Turner (1982, 2002 [1969]) alapján.

TERVEZŐI ALKOTÓI KAPCSOLATTEREMTÉS a társadalom és a technológia kontextusában – A designkommunikáció filozófiai, közgazdasági, művészeti és pszichológiai közelítései

teljes cikk

120-tól- 130-ig

 

MEMO A Tudomány Ünnepe alkalmából1 különböző tudományterületek képviselői beszélgettünk arról, hogy mit jelent a tervezői kapcsolatteremtés az ipar 4.0 korában a társadalom és technológia kontextusában. A beszélgetés során videóra vettük magunkat, jegyzeteltünk és a jegyzetek önálló életre keltek, a félmondatok, új kapcsolódási pontokat vetettek fel. Most a rögzített félmondatokat adjuk közre szubjektív kiemeléseinkkel, melyek egy újabb szakmai beszélgetés, együttműködés alapját adhatják, várjuk a kommenteket: … amikor ezt írom az HBO2-n egy ismeretterjesztő film megy arról, hogy robotok halálos baleseteket okoznak a VW gyárban, utakon2 …

COSOVAN Attila VY

teljes cikk

Absztrakt:

Két dologról fogok mesélni; néhol párhuzamos, másutt pedig kereszteződő ritmusban: 1. a designkommunikációról, azaz a DIS.CO-féle szemléletről és arról, hogy miben különbözik a designgondolkodástól, azaz a DESIGN THINKING-től, és röviden 2. a „VY” VEZETÉSTUDOMÁNY új ikonjának és címlapjának megtervezéséről.